A recept Lénárt Gittától való.
http://gittarawfood.blogspot.hu/search?q=meggyes
Hozzávalók: (egy kisebb tálcára való adag)
Az alaphoz:
1 csésze dió (beáztatva, majd megszárítva)
8 szem datolya
1 evőkanál kakaópor
(édesítőszer ízlés szerint, én nem tettem bele, mert a
datolya elég édes volt)
Meggyes réteg:
1/4 kg meggy
4 szem datolya
1 csésze kesudió
1/2 csésze tiszta víz
1/2 citrom leve
1 evőkanál psyllium husk
10 csepp stévia
Csokimáz:
2 evőkanál reszelt kakaóvaj
1 evőkanál kókuszolaj
1 evőkanál kakaópor
1/2 evőkanál agavé szirup
Az első réteghez a diót aprítógépben morzsásra aprítjuk. Hozzákeverjük a datolyát és a kakaóport, ízlés szerint édesítőszert. Egy nem túl édes, tömör masszát kell kapjunk. Egy kisebb tálca aljára egyenletesen lenyomkodjuk.
A meggyes réteghez a meggyet kimagozzuk, a levét
lecsepegtetjük, hozzákeverjük a datolyát és egy kis édesítőszert, és
aprítógépben durván felaprítjuk. Nem kell, hogy teljesen homogén massza legyen,
kicsit maradhat darabos. A végén hozzátesszük a sűrítő anyagot, a psyllium
husk-ot (utifűmag héj), és jól elkeverjük. Rásimítjuk az alapra. Amíg a kesuhab
készül, tegyük be a hűtőszekrénybe, hogy a meggyes réteg jól meg tudjon
szilárdulni. (olyan jó zselés lesz)
A kesuhabhoz a hozzávalókat turmixgépben simára keverjük.
Azért került ebbe is utifűmag héj, hogy még véletlenül se folyjon, ez a réteg
is szilárd legyen. Ha készen van, rásimítjuk a meggyes rétegre. Ezután nem árt,
ha az egész tálcát berakjuk a mélyhűtőbe addig, amíg a csoki a tetejére el nem
készül.
A nyers csokihoz felolvasztjuk a kakaóvajat, és
hozzákeverjük a többi hozzávalót. Ha nincs kakaóvajad, akkor használj csak
kókuszolajat. Ráöntjük a jól lehűtött édességünk kesudiós rétegének tetejére,
majd visszatesszük a mélyhűtőbe. Egy két óra után lehet szépen szeletelni. (Ha
úgy kezded felvágni, hogy a kesuhab még puha, a csoki a tetején pedig már
megszilárdult, akkor vágáskor a csokiréteg fel fog töredezni, mert bele tud
süppedni a puha fehér rétegbe. Ha már a kesuréteg is megfagyott, akkor már
szépen lehet szeletelni. A kést nem árt forró vízzel felmelegíteni)